Az igazság sajnos az, hogy a romantikus vígjátékok szentimentális jelenetei, mint amikor a férfi az egész lakást rózsaszirmokkal hinti körbe, beteszi a kedvenc csajos zenéd, és még fürdőt is készít, igen ritkán történnek meg a valóságban. Legalábbis, nem egy több éve tartó kapcsolat vagy házasság során. Míg a nőnél a romantika egy vágyálom, addig a férfinál a romantika egyenlő a csábítással, tehát inkább fegyverük, mint igényük.
Évszázadok óta az emberi kultúra része, hogy a férfi ad, a nő elfogad. Ki nem mondott elvárás, hogy a férfiaknak az első randi során valamit illik adniuk a nőnek, és ebbe természetesen beletartozik, hogy a férfi hívja meg a nőt az étteremben. A romantika a férfi agyában egyenlő a csábítás művészetével, annak érdekében cselekednek romantikusan, hogy nő cserébe önmagát adja oda.
Amíg a nőnek a romantika vágyként szerepel a fejében, addig a férfinál ez egy eszköz, amit a vadászat során bevet. Ebből a szempontból a férfi is élvezheti a romantikát, mivel az a nő becserkészésének része, de valójában nem magát a romantikus gesztusokat kedveli, hanem azt, amit cserébe megkaparint általa, illetve magát a macska egér játékot.
Egy hosszabb ideje tartó kapcsolatban a férfi fölöslegesnek tartja, hogy újra bevesse a csábítást fegyverét, mivel szívszerelmét egyszer már elnyerte, így elképzelése sincs miért is kéne elölről kezdeni a huzavonát. Így amikor a férfi mégis romantikus gesztusokat tesz, azt az elvárás miatt teszi, és pont ezért nem nagyon fűlik hozzá a foga. Jobb, ha nem várjuk el tőle a romantikát, hátha akkor jön magától. Ha erőltetjük, azzal csak többet ártunk.
Forrás: ridikul.hu
Facebook
Pinterest